Eperlekvár - Avagy indul a befőzési szezon!

Írta: Netteszt, idő: 2015-04-15 14:49:20

 Ha tetszett a cikk, akkor oszd meg ismerőseiddel isfacebbokon a facebook gombbal, vagy google-ön a google+ gombbal!

A lekvár nevet egészen az 1350-es évekig vissza lehet vezetni. A szó a középkori orvosok által használt latin alactuarium (később, magyarosodva: liktárium) kifejezésből származik, amely azt a mézes szirupot jelentette, amelybe az önmagukban rossz ízű gyógyszereket belekeverték, hogy könnyebb legyen bevenni őket.

A nyugat- és észak-európai eredetű dzsem abban különbözik a lekvártól, hogy gyümölcsdarabokat tartalmaz, és nem olyan homogén mint a lekvár. A dzsemet főzés nélkül is lehet készíteni. A lekvár 100% gyümölcs (+cukor), míg a dzsem nem feltétlenül. Dzsem ezenkívül készülhet zöldségből is.

A dunsztolás a házi befőzés utolsó hőkezelési fázisa. Főként lekvároknál, befőtteknél, kompótoknál használjuk. Ezzel az eljárással megtisztíthatjuk a romlást okozó mikroorganizmusoktól az üvegben maradt levegőt, és magát a befőzésre szánt ételt is. A dunsztolásnak két megkülönböztethető fajtája van, a száraz illetve a nedves dunszt.

A száraz dunszt
Akkor használjuk, ha a télire valót (pl. lekvárt) készre főzve még forrón tesszük az üvegbe. Ilyenkor még magával a befőtt hőjével sterilizálunk. Az alaposan kimosott és kiszárított befőttes üvegekbe belemerjük a forró lekvárt, gyümölcsöt, lecsót, amit éppen elteszünk télire. Először mindig csak egy kicsit tegyünk az üvegbe és rázogassuk meg benne az anyagot. Ezzel elejét vehetjük a hirtelen hősokk okozta üvegtörésnek és a kapcsolatos idegzsábának (elsősegély, takarítás, felmosás stb.). Töltés közben rázogatjuk, ütögetjük a köcsögöt, hogy a massza tömörödjön, ne maradjanak benne légbuborékok. Minden üveget igyekszünk úgy teletölteni, hogy minél kevesebb levegő maradjon benne. A megtelt üvegbe, a tetejére tehetünk egy késhegynyi befőzési szalicilt, ez segít a tartósításban. A legjobb[forrás?] lezárás a kiforrázott vízben megnedvesített celofán ráfeszítése az üveg szájára, ezt két befőttes gumival rögzíthetjük. Ezután az üvegeket összegyűrt és kisimított újságpapírba burkoljuk, alul-felül-körös-körül. Az újság ne legyen fényes, színes folyóirat, a napilapok normál papírja jobban szigeteli a hőt. Ezután egy alkalmas helyre tesszük egymás mellé állítva és körben bebugyoláljuk. A belső rétegekhez kiváló az újságpapír, aztán jöhet még minden, ami van: paplan, pokróc, dunyha... A befőttet addig hagyjuk a dunsztban, amíg magától ki nem hűl, és ez - ha jól csomagoltuk - beletelik 2-3 napba is, de 24 óráig minden körülmények között legyünk türelemmel. A celofánnal lezárt befőtt „lélegzik”, vagyis lassan párolog, veszít a víztartalmából. Ezért van az, hogy a nagyi 5-6 éves lekvárja olyan sűrű, hogy alig lehet kicsákányozni az üvegből. Ez persze nem mindig baj, mert pl. az így besűrűsödött lekvár sütéskor benne marad a tésztában, vagy nem folyik ki a palacsinta másik végén, és különben is - mézédes.

 

A nedves dunszt
Akkor használjuk ha az üvegbe rakott, megtisztított, darabolt vagy szeletelt, esetleg egészben hagyott gyümölcsöt egyszerűen csak felöntjük a forró fűszer-redukciós lével. Így a mindent átjáró hőkezelési eljáráshoz a már lezárt üvegeket kell felmelegíteni annyi időre, hogy mindenhol elpusztuljanak benne a romlás csírái. Ilyenkor gyakorlatilag üvegestől főzzük meg a kompótot.

 

 Eperlekvár

Hozzávalók:
1,2 kg eper
60 dkg cukor

Elkészítés:
Az epret alaposan megmossuk, megtisztítjuk, alaposan lecsepegtetjük. Egy hatalmas lábosba tesszük, rászórjuk a cukrot, és kb. 1 órát állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Leöntjük az eperről a levet, ezt szörpnek megfőzhetjük, az epret kevergetve sűrűre főzzük.

 

A forró lekvárt az előkészített üvegekbe szedjük, lezárjuk, pár percre fejtetőre állítjuk, majd száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

 



Megosztás: fb g+